A stressz a kutya szervezetének természetes alkalmazkodási folyamata. Minden olyan helyzet stresszválaszt válthat ki, ami alkalmazkodást igényel. A stressz részt vesz a tanulásban, a környezethez való alkalmazkodásban, a problémamegoldásban és a túlélést támogató viselkedések szabályozásában. A stressz egészségre gyakorolt hatását elsősorban az aktiváció intenzitása, időtartama, ismétlődése és a regeneráció lehetősége határozza meg.
A stressz fogalmát Selye János vezette be. Meghatározása szerint a stressz a szervezet nem specifikus válasza minden olyan ingerre, ami alkalmazkodást kíván. A szervezet hasonló élettani folyamatokat indít el attól függetlenül, hogy az inger kellemes vagy kellemetlen.
Selye János a stresszt eustresszre és distresszre osztotta. Az eustressz olyan stresszválasz, ami támogatja az alkalmazkodást, a tanulást és a teljesítményt. Játék, szimatfeladat, ügyességi sport, új feladat elsajátítása vagy jutalomkeresés során ugyanazok az élettani rendszerek aktiválódnak, mint bármely más stresszhelyzetben. Az aktiváció mértéke ilyenkor is lehet jelentős, ezért a szervezet számára ezt követően regenerációra és az idegrendszer szabályozására van szükség.
A distressz olyan stresszállapot, ami során az aktiváció intenzitása, időtartama vagy ismétlődése meghaladja az idegrendszer aktuális szabályozási kapacitását. Ilyenkor a regeneráció egyre kevésbé tud lépést tartani a terheléssel, a stresszválasz tartósan fennmarad, és fokozódik az allosztatikus terhelés.
A krónikus stressz hosszú időn keresztül fennálló stresszterhelést jelent. Tartós zajterhelés, kiszámíthatatlan környezet, gyakori konfliktus más kutyákkal, folyamatos ingergazdag környezet, huzamos ideig fennálló fájdalom, alváshiány vagy a regeneráció rendszeres megszakítása egyaránt hozzájárulhat kialakulásához.
Az autonóm idegrendszer folyamatosan értékeli a környezet biztonságát. Biztonságérzet esetén túlsúlyba kerül a paraszimpatikus működés, ami támogatja az emésztést, a regenerációt, a tanulást, a játékot és a szociális viselkedéseket. Veszély vagy bizonytalanság észlelése során fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása.
A modern környezetben a kutya gyakran olyan helyzetekkel találkozik, amik korlátozzák a természetes stresszszabályozó viselkedéseket. Pórázhasználat, tartós mozdulatlanság, ingergazdag környezet, gyakori megszakítások vagy a pihenés hiánya lassíthatja az idegrendszer visszatérését a nyugalmi állapotba.
Átmeneti stresszterhelés során a megfelelő pihenés, a fajspecifikus viselkedések gyakorlása, a szabad mozgás, a szimatmunka, a rágás, a kiszámítható környezet és az elegendő alvás támogatja az autonóm idegrendszer szabályozását.
A stressz a kutya alkalmazkodásának alapvető biológiai mechanizmusa. Minden alkalmazkodást igénylő helyzet fiziológiai aktivációval jár. Az aktiváció egészséges működésének feltétele a megfelelő szabályozás és regeneráció. A testi és viselkedési problémák kialakulásának kockázata akkor növekszik, amikor az aktiváció túl intenzívvé, túl hosszan fennállóvá vagy ismétlődővé válik, miközben az idegrendszer számára nem áll rendelkezésre elegendő idő és lehetőség a rendeződésre.
